Erdélyben, Gyergyóalfaluban született 1954-ben. Az egyetem elvégzése után hazatért szülőfalujába, ahol saját műtermében alkotott. Művészi mondanivalóját hol realisztikus, hol absztrakt megfogalmazásban rögzíti. Kedvenc műfaja a portré és a tájképfestészet, amelyek tárgyát a székely ember, az ő élettere, a táj és a lovak képezik. Monumentális alkotásai: a gyímes-hidegségi templom oltárképe, falfestmények a geszterédi templomban (Magyarország).

Műveit múzeumokban és magángyűjteményekben őrzik a világ különböző országaiban Japántól Amerikáig. A munkáiból készült első album 2005-ben jelent meg a Műterem sorozatban Balázs József címmel (Pallas-Akadémia kiadó, Csíkszereda).

2009-ben kapta a GYERGYÓI MAGYAR KULTÚRÁÉRT díjat, majd 2013-ban a KARANCSI DÍJAT, 2014-ben az EX LIBRIS DÍJAT, és 2017-ben országos MENTOR DÍJAT. 2019-ben a gyergyóalfalvi helyi tanács elsőként neki ítélte oda a PRO SERVITUM CIVITATEM kitüntetést a közösségnek nyújtott szolgálataiért.